A férfi oldaltáska különös története

Az utolsó kártyapartin nagyon furcsa dolog történt velem. Nagy örömmel mentem, mint ahogyan mindig, de nem túl nagy örömmel távoztam, pedig nem szokott probléma lenni soha. A kártyapartnereim mind a barátaim, már évek óta együtt játszunk, ezért is voltak olyan sokkoló hatással rám az események.

 

Történt ugyanis, hogy vettem egy új táskát magamnak, és elvittem a partira. Szerintem nagyon elegáns férfi oldaltáska, bőrből készült, kifinomult darab, nem is tudnék elképzelni másmilyent, amit szívesebben hordanék helyette. Nagyon büszkén viseltem egészen addig a pillanatig, amíg be nem léptem a kártyaparti helyszínére, és el nem hangoztak az első cikizések.

 

Majd szó, szót követett, mindenki kezdett belejönni a zrikálásba, és a végére már annyira kellemetlenül éreztem magam, hogy semmi mást nem éreztem, csak azt, hogy el akarok onnan jönni, nem akarok már ott lenni velük, és hallgatni a gonosz megjegyzéseket, amiket a táskámra tesznek.

 

Mikor hazamente, a feleségem látta, hogy valami nagy bajom van, ezért addig faggatott, míg el nem meséltem neki, mi történt velem. Nagyon felháborodott, már csak azért is, mert a táskát együtt választottuk, és neki nagyon tetszett, nem értette, mi volt a fiúk kirohanásának oka.

 

Persze nem tudta magában tartani a dolgot, pedig megeskettem, hogy nem beszél róla senkinek, de a nők már csak ilyenek, nem tudnak hallgatni, ha valami nyomasztja őket, azonnal ki kell adniuk magukból a probléma forrását.

 

Úgy jöttem rá, hogy ez sem állt meg benne, hogy egyik nap felhívott az a barátom, akinek a legnagyobb szája volt felém, hogy bocsánatot kérjen, és hogy áruljam már el neki, honnan vettem a táskámat, mert igazából nagyon tetszik neki, és szeretne ő is rendelni egyet, ha nem bánom a dolgot.

 

Először azt hittem, hogy ez a szívatás második fordulója, de annyira komolyan beszél és annyira győzködött, hogy tényleg, ő is szeretne, hogy végül elmondtam neki, hogy a Bagbox-nál vásároltam a táskámat.

 

És valóban, mikor a minap találkoztunk, tényleg az ő oldalán is ott lógott ugyan az a táska, mint az enyémen. A feleségeink jó nagyot mosolyogtak össze, mikor összefutottunk, és megláttuk rajta is a férfi oldaltáskát, ebből is gondolom, hogy a feleségem keze van a dologban. De megmondom őszintén, hogy nagyon jól esett a dolog. Még ha nem is gondolná az emberek többsége, hogy az így helyénvaló, akkor is jó volt, hogy így esett. Mert bár abban a színben tűnhet fel, hogy engem most az asszony védett meg, igazából ez nem ennyire egyszerű. De, csak hogy ne kelljen ebbe a témába annyira belemennem, hagyjuk az egészet annyiban, hogy jó érzés volt látni, ahogyan a veremásó, beleesik saját csapdájába.

 

És emellett meg kell, hogy jegyezzem, hogy igen is nagyon jól mutat az a táska. Nem csak rajtam, hanem a barátomon is. Az már egyszer biztos, hogy jó vétel volt, jó helyről, a többi pedig már történelem. Nem is tudom, miért jutott eszembe, hogy elmesélem, de ha már egyszer így esett, hát így esett. És jól esett.